Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (1. rész)
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
dr. Császárné dr. Balogh Dóra cikkei
Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban
Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.
Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál
A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.
Energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezménye – számítási példa
Cikkünk célja, hogy gyakorlati szempontú segítséget nyújtson a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. § szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének alkalmazásánál.
Energiahatékonysági célú beruházás, felújítás adókedvezménye lízingbe vett, illetve bérbeadott eszköznél
Gyakori jogértelmezési probléma, hogy lízingelt, illetve bérbeadással hasznosított tárgyi eszköz esetén alkalmazható-e az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye, ha egyébiránt annak jogszabályi feltételei teljesülnek.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye adónemváltás esetén, illetve a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alkalmazásában
Jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogy az adónemváltás, illetve az ugyanazon ténybeli alapon fennálló többszöri kedvezmény együttes alkalmazhatóságának tilalma milyen jogkövetkezményekkel bírhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E. §-ában nevesített energiahatékonysági adókedvezmény alkalmazhatósága kapcsán.
Vagyonfelosztás a tagok között kényszertörlési eljárásban
A kényszertörlési eljárás során sarkalatos pont, hogy az érintett céggel szemben követelés bejelentésére sor kerül-e, illetve a társaságnak van-e fellelhető vagyona. Most adójogi szempontból vizsgáljuk a lehetőségeket.
Behajthatatlan követelés a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján – mire célszerű figyelni a társaságiadóalap-csökkentésnél?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 65. § (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni; azt legkésőbb a mérlegkészítéskor hitelezési veszteségként le kell írni a megfelelő dokumentumok alapján és a megfelelő mértékben.
Személygépkocsi üzemeltetését, fenntartását terhelő áfa levonása
Elöljáróban megjegyezzük, hogy a személygépkocsi elhatárolása az egyéb járművektől azért lényeges, mert a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szigorúbb áfa levonási szabályok kapcsolódnak, mint a személygépkocsinak nem minősülő gépjárművek esetében.
Pénzügyi lízing formájában beszerzett személygépkocsi áfájának levonhatósága
Az áfatörvény nem használja a lízing fogalmát. Az ilyen pénzügyi konstrukció formájában beszerzett személygépkocsit terhelő, előzetesen felszámított áfa tekintetében hangsúlyozni szükséges, hogy a zárt végű pénzügyi lízing termékbeszerzésnek tekintendő, a nyílt végű pénzügyi lízing a futamidő alatt bérbevételnek számít, tehát szolgáltatás igénybevételeként kezelendő.